8.fejezet

Sziasztok. Meghoztam az új rész.
Van benne +18.
Még soha nem írtam ilyen sztorit, szóval még kezdő vagyok benne...
Azért remélem tetszeni fog.
Jó olvasást. :)
A következő rész 2 komi után fog jönni!

By: Honey :)

+18

*1 hét elteltével*

Nagyon jó volt Zayn családjával lenni. Igaz úgy volt, hogy csak 2 napig maradunk, de végül egész héten ott voltunk. Többet tudtam meg Zaynről és ő is rólam. Nagyon szerencsés, hogy egy ilyen szerető és gondoskodó családba született. Ő olyan mint egy angyal. Az én angyalom. Napról napra jobban szeretem. Képtelenség vele betelni. Kívánom őt. Oly annyira, hogy az már lehetetlen.

-Na és mi a terved mára?-Zökkentett ki barátom a gondolkodásból.
-Umm...Nem tudom..
-Nekem lenne pár ötletem.-Kacsintott rám.

Tudtam mire gondol, és semmi ellenvetésem nem volt.

-Nem rossz ötlet.-Suttogtam.

Furcsán nézett rám. Akkor most mégsem akarja?

-T...tényleg?-Kérdezte.

Egy apró bólintással jeleztem neki, hogy már nagyon akarom. Lágyan kezdett el csókolni.

-Az ágyban jobb lenne.-Mondta rekedtes hanggal, majd a térdem alá nyúlt és felemelt. Így vitt fel az emeletre. Óvatosan lerakott az ágyra és fölém mászott. Gyönyörű barna szeme csillogott a vágytól.

-Ezt levesszük.-Nyúlt a pólómért és levette róla.
-És ezt is.-Folytatta a nadrágommal.

Közben én is  levettem a feleslegesnek számító ruhadarabokat róla. Így ő csak egy bokszerben én meg egy fehérneműszettben voltam.

-Gyönyörű vagy.-Mért végig. Újra fölém mászott és megcsókolt. Levette a melltartómat és eldöntött az ágyon.

-Hm...-Mosolygott kaján vigyorral.

Felültem az ágyon és az ölébe ültem. Apró csókokkal hintettem be mellkasát, majd elterült az ágyon. Én voltam felül. Bokszerén keresztül kezdtem izgatni. Masszíroztam neki, néha pedig puszikat adtam rá. Pár pillanat múlva azt fedeztem fel, hogy a kis Zayn már nem fér el a szűk anyagban, így megszabadítottam tőle. Nagy volt. Nagyon nagy. Láttam már egy párat, de a Zayné volt a legnagyobb.

-Cs...csináld már!-Dadogta.

Óvatosan vettem a kezembe a farkát. Párszor végigsimítottam rajta, majd nyaldosni kezdtem. Csak a felét tudtam bekapni, de neki ez nem volt elég. Megtolta a csípőjét, így az egész mérete a számban volt. Fuldokolni kezdtem. Egy kicsit várt, így valamivel jobb lett. Lassan kezdtem el szopni, de nem bírtam sokáig. Hatalmas erekciója majdnem megfojtott. Verni kezdtem neki és csak a tetejét nyaltam közben a golyóit simogattam.

Elégedett nyögés hagyta el a száját.

-Honey..én..mind...-Nem tudott értelmes mondatot összerakni, de így is értettem mit is akar mondani. Abbahagytam. Felült az ágyon. Vártam egy kicsit amíg Zayn összeszedi magát.

-Most én jövök!-Mosolygott.

Rám mászott. A nyakamat kezdte harapdálni. majd a mellkasomon folytatta. Végignyalta a melleimet, majd a combom belső részét nyaldosta. Félre tolta a bugyimat és a csiklómat kezdte izgatni. Hangosan felnyögtem, amikor két ujját belém tolta. Erősen kezdett pumpálni. Felsikítottam amikor ujjai helyett nyelvét éreztem meg. A mennyben éreztem magam.

-Zayn! Közel...vagyok.-Nyögtem. Amint kimondtam abbahagyta.

Az éjjeli szekrényben kezdett kutatni. Egy ezüst kis csomagot vett ki belőle. Gyorsan kibontotta és felgörgette az óvszert.

-Most egész London tudni fogja, hogy mi éppen mit csinálunk!-Mondta dögösen.

-Csináld!-Kértem.

Befészkelte magát a lábaim közzé. Párszor végighúzta a farkát a csiklómon, majd a bejáratomhoz pozicionálta magát. Erősen belém hatolt, amitől sikítottam. Könnyek gyűltek a szemembe.

-Sajnálom!-Húzta ki magát belőlem. Aggódó tekintettel nézett rám.

-Semmi baj. Újra.-Mondtam.

Bólintott. Újra belém tolta magát, de most gyengéd volt. Várt egy kicsit amíg megszokom méretét aztán lassan mozogni kezdett bennem. Minden behatolásnál hangosan nyögtem fel.

-Akarsz felül lenni?-Kérdezte. Egy aprót bólintottam. Kihúzta belőlem a farkát és megfordult és én az ölébe ültem úgy kezdtem rajta mozogni. Előrehajoltam, hogy megcsókoljam. Csiklóm a hasát dörzsölte ez még közelebb hozott ahoz, hogy elmenjek.

Zayn megrándult bennem és éreztem ahogy bele élvez a gumiba. Ennek hatására belőlem is előtört az orgazmus.

Fáradtan borultam rá Zayn mellkasára.

-Ez isteni volt.-Lihegett. Csak mosolyogni tudtam.
-Az első közösülésünk....-Sóhajtott, majd megcsókolt. Leszedte magáról a már elhasznált kotont és visszafeküdt mellém és betakart mindet.

-Életem legjobb napja.-Mosolygott. Nem tudtam megszólalni. Az érzés amit Zayn váltott ki belőlem valami eszméletlen.

-Nagyon fájt?-Kérdezte.

Nemlegesen megráztam a fejem.

-Akkor jó.-Mondta és átölelt. Aznap egész nap az ágyba feküdtünk és élveztük egymás társaságát.

7.fejezet

Sziasztok itt a 7.fejezet.
Mielőtt írni kezdtem volna sírtam, szóval kicsit uncsi lett.
De a következő jobb lesz, mert már a fejemben elrendeztem mindent, hogy mit hol és mikor.
Kérdeztétek, hogy lesz-e benne +18.
Írjak bele?
Ha akarjátok írok, de ebbe azért nem írtam, mert alig 2 napja járnak és máris szexeljenek?
Az kicsit durva lenne...
Amúgy Jó olvasást hozzá.
Kaphatok hozzá 1-2 komit? *o*
Jól esne..xd

UI.: Imádom az olvasóimat! <3

By: Honey :)

*Reggel*

-Bébi. Ébredj.-Éreztem meg egy puha ajkat a nyakam környékén.
-Kelj fel kicsim.-Mondta lágy hangon, majd folytatta kényeztetésemet.
Egy mély sóhajt hallottam.

-Honorata Skarbek! Ha most azonnal nem kelsz fel itt hagylak!

-Hu. Ez aztán a fenyegetés.-Mondtam suttogva.

-Ébredj már.-Nevetett.

-Csináld még!-Kérleltem.

-Mit? Ó ja ezt?-Mondta, majd újra rátalált a nyakamra.-Elkésünk bébi.

-Megyek.-Sóhajtottam, majd lassan felkeltem.

-Itt van a ruhád.-Nyújtott át pár ruhadarabot, majd kiment a szobából.


***

Kocsival mentünk Bradford-ba. Zaynnel addig beszélgettünk, énekeltünk, ettünk, szórakoztunk, hülyéskedtünk.

-Itt vagyunk.-Mosolygott halványan.

-Jól vagy?-Kérdeztem rémülten. Zayn teljesen elfehéredett.-Ugye nem fogsz elájulni?

-Jól...jól vagyok.-Mondta.

-Nem úgy nézel ki...Zayn mi a baj?-Kérdeztem, közben megsimítottam az arcát.

-Fé...félek.

Halkan felkuncogtam.

-Ez nem vicces...Inkább...á....hagyjuk.-Mondta lehajtott fejjel.

-Sajnálom...Nem akartam.-Mondtam.

Halványan elmosolyodott.

-De szerintem ez aranyos. Nagyon aranyos vagy Zayn. Mint...mintegy...

-Mintegy szexisten?-Vágott közbe.

-Igen. Olyan vagy mint egy szexisten.-Nevettem, bár még nem tapasztaltam. Kinézetre tényleg úgy néz ki, de még nem feküdünk le.

-Menjünk.-Mosolygott, majd kiszállt a kocsiból. Követtem a példáját. Félve elcsoszogtunk az ajtóig. Mind  a ketten be voltunk szarva. Zayn nem tudom miért és mag azért, mert mi van, ha a családjának nem tetszem...

-Nyugi, imádni fognak téged.-Mosolygott, Zayn, majd biztatás képpen kicsit megszorította a kezem. Mintha csal a fejembe látott volna.

Becsöngetett. Kis várakozás után egy mosolygós picike lány nyitott ajtót. Végigmért engem, de amikor meglátta Zaynt sikított és a nyakába ugrott. Nem sokkal később kijött az egész család.

-Jézusom Zayn.-Sikított az egyik lány. Mindenki ölelt mindenkit. Én csak félreálltam és úgy néztem mi történik.

-Anyu, apu, Doniya, Waliyha, Safaa. Ő itt a barátnőm, Honey.  Honey, ők itt a családom. Anya, apa, Doniya, Waliyha és Safa.-Mutatott be.


***

-Ne anya azt ne!-Kérte Zayn.

-Istenem. Ez olyan aranyos.-Nevettem.

-Add ide!-Vette ki a kezemből a képet Zayn.

Családi fotóalbumot nézegettünk.

-Rakjátok vissza!-Parancsolta barátom.

-Áááá. Hogy ez milyen édes.-Mutattam egy képre.

-Hű Zayn. Te nagyon hasonlítasz apukádra.-Mosolyogtam

-Oké elég legyen a képekből!-Vette el tőlem az összeset.

-Na és mióta vagytok együtt?-Kérdezte mosolyogva Zayn anyukája.

-Úgy két napja.-Mondta Zayn.

Mindenki nagy szemekkel nézett ránk.

***

-Mi volt az az előbbi?-Kérdeztem Zaynt közben leültem az ágyára. A szobája majdnem ugyan úgy nézett ki, mint a Londoni. Sötét színű volt.

-Umm..Mire gondolsz?-Kérdezte.

-Tudod te....

-Csak...meglepődtek. Tudod, még egy lány sem járt még a szobámban...És a házban sem...Vagyis csak azóta amióta híres vagyok...Szóval érted...

-Aranyos családod van.-Mosolyogtam.

-Köszi.-Nevetett.

-Aludjunk.-Puszilt bele a hajamba.

-Ajj...Nem akarok!-Nyöszörögtem.

-Horror film?-Kérdezte.

-Még mindig nem!-Mondtam.

-Fééééélsz?-Kérdezte.

-Nem!

-Szóval de. Ismerd be! Gyerünk.-Kezdett el csikizni, mire felsikítottam.

Kopogást hallottunk.

-Fiam nem tudom mit csináltok ment, de védekezzetek! Nem akarok még papa lenni!-Hallottam meg Zayn apukájának a hangját. Hangosan nevetni kezdtem, amitől leestem az ágyról.

-Csak játszunk.-Kiabálta Zayn.

-Szerintem aludjunk.-Suttogta.

Felkúsztam hozzá és megcsókoltam.

-Jó éjszakát kicsim. Délután indulunk haza.-Halványan elmosolyodott.

-Jó éjt Zayn.-Mondta és megcsókolt.


*Másnap reggel*

Mikor felébredtem senki sem ölelt át. Olyan egyedül éreztem magam. Zayn sehol. Hova a francba tűnhetett? Gyorsan felöltöztem. Bejártam az egész lakást.

-Ó Szia Honey. Hogy aludtál?-Kérdezte Zayn anyukája.

-Jó reggelt. Köszönöm jól. Zayn hol van?-Mosolyogtam.

-Ki ment a kertbe.-Mosolygott ő is.

-Köszönöm.-Mondtam, majd elindultam kifelé.

Melegség járt át belülről amikor megpillantottam a barátomat.  De az a mosoly hamar eltűnt amikor megláttam, hogy mit csinál. Erről nem tudtam. Soha nem is mondta.

Lassan odasétáltam hozzá.

-Mióta?-Kérdeztem halkan.

-Úgy 15 éves koromba szoktam rá. Sajnálom...Téged ez zavar?-Kérdezte.

Különösebben semmi bajom nincs vele, hogy Zayn cigizik. Csak nem tudtam róla és ez meglepetésként ért.

-Nem zavar...Régen én is csináltam.-Vallottam be.-De már leszoktam.

Halványan elmosolyodott.

-Nekem még nem sikerült...

6.fejezet

Sziasztok. Meghoztam az új fejezetet.
Nem érzem jól magam szóval ez a rész is olyan lett mint amilyen a kedvem...sz*r!
De azért jó olvasást! :)

By: Honey. :)

Zayn karomnál fogva húzott fel az emeletre. Berúgta a szobám ajtaját. Elővette a piros bőröndömet és az összes létező ruhát ami a szekrénybe volt beledobáltam. Mosolyogva figyeltem mit bénázik.

-Ugye most csak viccelsz?-Kérdeztem nevetve.

Értetlenkedve nézett rám.

-Zayn ők a te családod és semmi kedvem eltolni azzal, hogy én is megyek.-Mondtam.

-Nem tolnád el. Örülnének neked.-Mosolygott magabiztosan, majd tovább pakolászott.

Elterültem a nagy ágyon és a plafont kezdtem vizsgálgatni. Zayn kezét éreztem meg a csípőmön amitől egy kicsit megugrottam.

-Ilyen ijesztő vagyok?-Nevetett.

Hevesen bólogattam. Megforgatta a szemét. Végig engem nézett. Orrunk egy pillanatra összeért. Egy halvány puszit nyomott a számra. Akaratlanul is elmosolyodtam.

-Ha itt végeztünk átmegyünk hozzám.-Mosolygott.

Elgondolkoztam egy pillanatra. Még sosem voltam Zayn házába. És még nem jártam a szobájába. Vajon milyen lehet? Tágas vagy kis lakás? Rossz fiús vagy átlagos? Tele játékkal vagy mindenhol pornóújságok hevernek?

-Honey? Baj van?-Nézett rám kétségbeesett tekintettel.

-Minden a legnagyobb rendben.-Mosolyogtam, majd lágyan megcsókoltam.

-Nálam alszol. Oké?-Kérdezte.

Bólintottam, majd újra megcsókoltam. Egy darabig elvoltunk ezzel, majd visszamentünk pakolni.


***

-Azta.-Tátva maradt a szám.

-Tetszik?-Mosolygott.

-Zayn ez...kibaszott jó ház.-Mondtam.

-Umm...köszi? Na mind egy. Gyere kicsim pakolunk!-Húzott az emeletre.

Beérve a szobájába egyáltalán nem olyan volt mint amire számítottam. Vagyis gy kicsit hasonlított az elképzelésemre, de sokkal másabb volt. Sötét színű, fekete bútorokkal. Nagy volt a rend. A falon pár kép lógott. Az éjjeliszekrényen ő és a családja fotója, a másikon pedig a banda tagjai. A szoba közepén egy jó nagy ágy fekete színű takaróval.

Zayn a szekrényéhez lépett és kivette a ruháit. Egy fekete bőröndbe hajtogatta őket.

Én leültem az ágy szélére. Meglepően kényelmes volt így hát szétterültem rajta. Olyan puha volt és Zayn illatú. El is aludtam rajta.

-Honey. Honey. Honey! Óóó Honey. Hony kelj fel! Kelj fel vagy leöntelek vízzel.-Rázgált egy kéz.

-M..mi? Hol...Zayn hol vagyok?-Kérdeztem kómás fejjel.

Ő csak nevetett, aztán leesett. Zayn házába vagyok és elaludtam.

-De ha este nem tudsz elaludni, mert itt már kialudtad magad bezárlak a szekrénybe!-Nevetett.

-Hány óra?-Kérdeztem zavartan.

-Mindjárt kilenc.-Válaszolt.

-Mi? Úgy érted este kilenc? Mármint 21 óra?-Kérdezgettem.

-Igen. Elég rendesen bealudtál.-Mosolygott.

-Szépet álmodtam.-Vigyorogtam.

-Hallottam...

-Mi?

-Óh Zayn. Igen. Igen. Gyorsabban Ahh!-Nevetett.

-Nem is ilyet álmodtam! Olyan bolond vagy!-Ütöttem karon.

Átölelt és megpuszilta a homlokom.

-Reggel indulunk.-Mosolygott.-Szóval aludjunk.

-Na ne már. Most keltem fel.-Mondtam lebiggyesztett ajkakkal.

-Akkor nézzünk horrort.-Mosolygott kaján vigyorral.

-Jó éjt Zay.-Pusziltam meg, majd gyorsan betakaróztam.

Hallottam, ahogy Zayn nevet, majd átölel.

-Te teszel boldoggá.-Suttogta

-Szeretlek!-Fordultam felé, majd megcsókoltam.  

5.fejezet

Sziasztok! Itt a következő rész. :) Remélem tetszeni fog.
Jó olvasást! :)

By: Honey :)

*Otthon*

-Mi a szar történt veletek?-Nézett ránk nagy szemekkel Louis.

Mi csak hülyén mosolyogtunk rá, azután fölmentünk Honey szobájába.  Leültünk az ágyra, majd beszélgetni kezdtünk.

-Mióta szeretsz?-Kérdezte játékosan.

-Már akkor megtetszettél amikor Martin elől futottál. És amikor Liam bemutatott egymásnak már teljesen beléd estem. És te mióta?-Kérdeztem vissza mosolyogva.

-Úgy 2 hete.-Mosolyodott el amitől nekem is széles mosolyra húzódott a szám, hiszen 2 hete ismertem meg. Szóval ez olyan mintha egyszerre szerettük volna meg egymást.

-Ki az a Coco?-Kérdeztem rá.

-Helyben vagyunk...-Sóhajtott.

-Mi történt?-Néztem a szemébe.

-Röviden?...Beleszerettem egy drogos srácba...

-És vele mi...mi történt?

-Meghalt.-Mondta suttogva.

-Nagyon sajnálom.-Mondtam szomorúan.

Elmosolyodott, majd átfordult a másik oldalára, ezzel hátat fordítva nekem. Nyöszörgést hallottam. Így próbálta visszafojtani a sírást.

-Nyugodj meg.-Suttogtam, közben átöleltem.

Letöröltem pár könnycseppet.

-Nyugodj meg.-Ismételgettem neki.

-Szeretlek.-Mondta szipogva.

-Én is szeretlek.-Mondtam, majd megcsókoltam.

Édesen elmosolyodott, így megmutatva gödröcskéit. Átfordult a másik oldalára és rá ült a csípőmre. Így én voltam alul és ő felül. Tetszett a helyzet. Nem perverzségből, de tetszett. Így folytattuk tovább a csókot. A hátát simogattam, míg ő a hajammal játszott.

-Srácok Liam az kérdezi, hogy... Ti meg mi a szart műveltek?-Lépett be Niall.

-Kopogni nem tudsz?-Kérdeztem kicsit mérgesen.

Honey óvatosan leszállt rólam.  Niall csak hülyén vigyorgott ránk.

-Csak nem?-Kérdezte nevetve.

-De. Úgyhogy tűnés!-Szóltam rá.

-Na szóval Liam azt kérdezi, hogy jöttök-e focizni.-Mondta még mindig nevetve.

-Én kihagyom.-Mosolygott Honey.

-Ja én is, de azért kösz.-Mondtam.

-Hát oké. Amúgy gratulálok.-Mondta, majd nevetve elment.


*Honey szemszöge*

-Niall kicsit zakkant.-Mondta zavartan Zayn.

Én csak nevetni tudtam ezen.

-Hol is hagytuk abba?-Kérdezte vigyorogva.

-Ott, hogy lemegyek fagyiért.-Mosolyogtam, majd elindultam az ajtó felé.

-Nekem is hozhatsz!-Kiabálta utánam.

Mikor leértem Harry-vel találtam szembe magam.

-Gratula.-Mosolygott.

-Köszi.-Viszonoztam kedves gesztusát.

Ő elment focizni, én addig fagyiért kutattam, amikor egy meleg kezet éreztem meg a derekamon.

-Itt a fagyi.-Fordultam meg. Egy kis puszit nyomott az arcomra, és elvette tőlem a dobozt. Elővett két kanalat és a kanapé felé tartott. Én követtem őt.

Spongyabobot néztünk. A kedvenc mesémet. Most az a rész ment amikor Csigusznak eltört a háza és Spongyabob új házat akart neki venni. Nem is ez a lényeg, hanem Zayn. Nem a TV-t, hanem engem nézett ami idegesített. Már rá akartam szólni amikor megszólalt a telefonja.

-Szia édesem!-Vigyorgott.-Hát persze. Igen. Tudod, hogy szeretlek! Nagyon. Nem sokára. Én is. Oké. Szia. Szia. Oké. Szia. Értettem. Tudom. Sziaaa! Puszi. Szia.-Tette le.

Kíváncsian ránéztem. Ő elmosolyodott.

-A húgom Safaa volt.-Mosolygott.

-Nagyon hiányzik?

-Eléggé...Régen jártam már otthon...

-Hát akkor menj el! Most úgy is szünetet kaptatok nem?

-De...

-Akkor meg mire vársz? Meny haza!

-Honey...

-Nem Zayn. Ők a családod és ez nincs jól, hogy alig látod őket.

-Honey...!

-Zayn! Meny csak nyugodtan!

-De ááá asszony hagyj már szóhoz jutni! Elmegyek...,ha te is velem jössz.

-Mi?

-Jól hallottad.-Mosolygott.

4.fejezet

Itt a 4.fejezet.
Wííííííí.
Remélem tetszeni fog.
Jó olvasást. :D

By: Honey :D

Reggel amikor felkeltem egyből felmentem Twitterre. Ott elvoltam egy kicsit, de amikor már éppen ki akartam jelentkezni megláttam egy tweet-et.


@zaynmalik

,,Tegnap volt a legfurcsább, de egyben legjobb estém. Miatta megérte! <3"2percig se volt fent, letörölte. Miattam? Ugyan, ez képtelenség! De este...olyan jó volt vele. Nem! Ez hülyeség. Zayn csak barát! Vagy mégsem?

Felöltöztem, fogat mostam, megfésülködtem, majd lementem a nappaliba ahol egy cetli fogadott:

,,Jó reggelt álomszuszék!
Mire ezt te elolvasod mi már javában dolgozunk -kis szerencsés- Kaját ne keress, mert úgy sem találnál...Köszönd Niall-nek, mert felzabált mindent. Rendelj pizzát babe! Az mindig bejön. Amúgy te is észrevetted, hogy sok jelentéktelen dolgot összeírtam, csakhogy húzzam az időt? Bizarr! Egyem a májad, milyen cukin aludtál. Umm...ennyi lenne. Élj boldogan nélkülünk! Használd ki, mert délután már otthon leszünk. Pusszancs babe!
Ui.: Az üzenet megsemmisíti önmagát! Csak vicceltem, de milyen jó lenne már! Wow.
-Louis :) xx"Remek. A srácok dolgoznak..Kajám sincs. Egyedül vagyok. Megvan sétálok! Nem. Még egyszer nem kockáztatok. Áh vissza megyek aludni!

Éééééssssss....visszamentem aludni.


*Zayn szemszöge*

-Várj Harry! Ne mond el neki!-Könyörögtem.

-Nyugi haver. Nem mondom.-Fogta meg híztatóan a vállamat.

-Köszönöm!-Mondtam hálásan.

-Ugyan már. A tesók kiállnak egymásért. De hé! Mi történt tegnap este?-Kérdezte.

Mosolyra húzódott a szám ahogy visszagondoltam a tegnap estére. Ahogy megmentettem Honey-t. Ahogy ölben hazavittem, ahogy megpuszilt és hősnek nevezett. A tőle kapott SMS-ekre. A pillangók életre keltek a hasamban. Forróságot éreztem az arcomon.

-Elpirultál.-Nevetett Harry.

Csak néztem rá egy ilyen 'hogy mi bajod van?' fejjel.

-Olyan vagy, mint egy paradicsom!-Röhögött tovább.

-Kuss!

-Ne, ne! Ez olyan aranyos! Zayn szerelmes!

-Halott vagy!-Kiabáltam, majd rávetettem magam és 'bunyózni' kezdtünk.

-Srácok elég! Vissza próbálni!-Mondta Paul.

-Megyünk!

*Délután*

Mikor haza mentünk sehol senki. Megijedtem. Lehet, hogy Martin megtalálta Honeyt.
Megkönnyebbültem amikor megláttam azt a gyönyörű lányt a lépcsőn. Pizsamában, kócos hajjal. Mégis lélegzetelállítóan nézett ki.

Odafutottam hozzá és szorosan átöleltem. Szegény azt sem tudta, hogy mi van.

-Zayn minden rendben?-Kérdezte.

-Ja umm igen csak Harry...Tudod szegény nagyon hülye és kikészített és umm...meg kellett, hogy öleljek valakit, de ezt a fiúkkal nem csinálhatom, mert umm.. az olyan...umm...buzis...-hazudtam.

-Ő...oké.-mondta nevetve.

-Nem...nem jössz sétálni?-Kérdeztem zavartan. Ő csak bólintott és elindultunk.

El akartam neki mondani, hogy mit érzek. Hogy szeretem őt azóta mikor először megláttam. De ez olyan hamar jött. Alig 2 hete ismerjük egymást, mégis olyan mintha már vagy 1000 éve legjobb barátok lennénk. Én több akarok lenni a legjobb barátjánál. Szeretem őt. Csókolni akarom amikor csak tudom. Együtt lenni vele örökre. Simogatni. Fel akarom fedezni teste összes szegletét. Úgy akarom őt szeretni mint még senki. Megvédeni őt bármitől/bárkitől. De nem tudtam megszólalni. Csak ott sétáltunk egymás mellett néma csöndben.

A keze néha súrolta az enyémet. Itt az alkalom. Most vagy soha.

-Honey!-Álltam meg. Ő is így tett. Kíváncsian várta , mit fogok mondani, de nem ment.

Egy esőcseppet éreztem meg az arcomon, majd még egyet és már zuhogott is. Egyikőnk se mozdult. Csak ott álltunk egymás előtt némán.

-Sze-szeretlek!-Mondtam remegve. Kíváncsi voltam, hogyan reagál.

Közelebb lépett és megölelt.

-Szeretlek!-Mondta.

Valószínűleg mindenki totál kattantnak nézett minket. Két fiatal az esőben ölelkezik...De ez nem számított. Szeret engem. Honey szeret és én is őt. Ez...ez csodálatos!

Kicsit eltávolodott tőlem. Gyönyörű zöld szemével engem nézett. Nem bírtam ki. Közelebb hajoltam hozzá, majd szenvedélyesen megcsókoltam. Ő visszacsókolt. Hátát kezdtem el simogatni. Ő a hajamba túrt és kicsit meghúzta. Imádom, ahogy hozzám ér.

Hosszú perceken át csak csókolóztunk. Iszonyat jól csókol. Amikor már vagy huszadjára is elfogyott a levegőnk szétváltunk. Csillogó szemekkel nézett rám. Végigsimítottam az arcán, mire elpirult. Kézen fogva indultunk haza bőrig ázva.

3.fejezet

Helló. 

Meghoztam a következő részt. 

Remélem tetszeni fog. 

Jó olvasást. :)

By: Honey :)

*2 héttel később*

Liam-el nagyon jól elvagyok. Szinte már a legjobb barátomnak tekintem. Akár egy védelmező báty. Bemutatott a banda többi tagjának is. Mind nagyon kedvesek. Liam, Harry, Niall, Louis valami fantasztikus  srácok. Olyan viccesek és bolondok. De Zayn...ő más. Távolságtartó velem. Kétszer, ha beszéltünk az is csak egy 'hello'-ból állt. Olyan, mintha valamiért nagyon nem csípne. Pedig nem ártottam neki semmit.
Most éppen a ágyamon ülök és netezek.

-Hello csajszi. Mi újság errefelé?-Nyitott be Harry mosolyogva, eltorzított hanggal. Én csak nevettem rajta.
-Mit csinálsz?-Sétált közelebb ugyan olyan hülye hanggal mint az előbb.

-Netezek.-Mondtam ugyan úgy ahogy ő. Ezen elnevette magát, majd leült mellém az ágyra.

-Mi a baj? Olyan fura vagy mostanában.-Mondta normálisan.

-Mi baja van velem Zaynnek?-Kérdeztem rá. Ez a kérdés már nagyon szúrta az oldalamat.

Harry csak sóhajtott egyet, ami nála ez azt jelenti, hogy most valamit el fog mesélni. Kíváncsian vártam mikor kezd már bele, de semmi.

-Szóval?-Kérdeztem kíváncsian.

-Na jó.-Adta meg magát.-Tudod Zaynnek, most egyáltalán nem könnyű. Elvesztette a nagyiját és a barátnője is szakított vele. Érzelmileg labilis állapotban van.  Nem veled van a baja, csak egyedül érzi magát és ezt rajtad veri le. Tudod, ha van egy dolog ami igazán nyomja a szívedet, de nem tudsz róla senkinek sem beszélni, az egy idő után nagyon rossz érzés. Zayn el tudná ezt nekünk is mondani, de nem akarja. Ő nagyon nehezen bízik meg másokban. Minket is nehéz volt elfogadnia, de muszáj volt neki. Szerintem ezt nem bánta meg, hisz mi vagyunk a 'testvérei', de rólad más véleménnyel van. Őt már az is zavarta, hogy Liam ilyen kedves volt és felajánlotta neked, hogy költözz ide. Zay nem az a totálisan átlagos srác. Ő nagyon érzékeny típus. Irtó nehezen bízik meg másokban, de ha egyszer megbízik benned akkor érezd magad királynőnek. De ha valami hülyeséget csinálsz neki akkor ezt a bizalmát egy másodperc alatt el tudod veszíteni.

Én csak csöndben ültem és hallgattam Harry meséjét. Nehéz gyerekkora lehetett Zaynnek.

-Érted már?-Kérdezte. Bólintottam. Sóhajtott, majd kiment. Egyedül hagyva a nagy sötétkék színű szobában.

*Este*

Úgy döntöttem, hogy sétálni megyek. Egyedül bóklásztam a sötét utcákon. Egyszer csak megpillantottam Martint. Engem nézett. Ő is egyedül volt akár csak én. Remek Honey ügyes vagy neked is a legkihaltabb utcákon kell mászkálnod, ahol a kutya nem lakik. Martin felém igyekezett én meg az ellenkező irányba. Hangos lépteket hallottam a hátam mögül. Futni kezdtem egy még sötétebb utca felé, de nem volt kijárata, csak egy magas fel a végénél.

-Zsákutca kicsim.-Mondta, majd megsimította az arcom.

-Valami utolsó kívánság, miután végeztem veled?-Kérdezte.

Éreztem amint egy hegyes dolgot tart a nyakamhoz. Szorosan becsuktam a szemem. Egy könnycsepp folyt végig az arcomon, majd még egy, és még egy.

Azután csak egy hangos nyögést hallottam. Mikor kinyitottam a szememet Martin a földön feküdt vérző orral. Előttem Zayn állt kétségbeesett arccal.

-Jól vagy?-Kérdezte.
-Meg-megmentettél. Kö-köszönöm.-Dadogtam.

Halványan elmosolyodott, majd az ölébe kapott és hazasétált velem.

-Tegyél le! Nehéz vagyok...-Mondtam.

-Nem is.-Nevetett.

Még nem láttam Zaynt nevetni, de be kell valljam nagyon szexi nevetése van.

-Nagyon köszönöm.-Suttogtam, majd hozzá dörgölőztem.

-Nincs mit.-mosolygott közben engem nézett. Szemei gyönyörűen csillogtak. Az a csillogás olyan gyönyörűvé tette a hősömet. Igen Zayn az én hősöm.

-Honey...-Kuncogott.

-Mi az?-Kérdeztem közben a homlokomat ráncoltam.

-Szép név...Honey vagyis méz. Igaz?-Mosolygott.

-Ezt a nevet a szüleim adták nekem. Egyébként Horonorata vagyok.-Mosolyogtam én is.

-Honorata?-Kérdezte vissza.

-Lengyel név...

-Nagyon cuki. Olyan...olyan Honey-os.

-Köszönöm. A Zayn is nagyon aranyos név.-Vigyorogtam, mire ő felkuncogott.

-Itt vagyunk.-Mosolygott.

-Köszönöm, hogy hazahoztál. Te vagy az én hősöm.-Mondtam, majd arcon pusziltam. Egy kicsit elpirultam, de szerencsére túl sötét volt, hogy észrevegye.

-Nem vagyok hős, csak....

-Hős vagy! Az én hősöm.-Vágtam bele a szavába. Ő csak édesen mosolygott.-Jó éjt Zayn.

-Jó éjt Honorata.-Mondta, majd megpuszilta a homlokom.

Én felmentem a szobámba ő meg elindult haza. Gyorsan lefürödtem, majd befeküdtem az ágyamba. Már majdnem elaludtam amikor a párnám alatt rezegni kezdett a telefonom. Megnyomtam az apró kis lakatot ami felnyitotta a képernyőt.

Feladó: Zayn

Aludj jól Honorata! És nem vagyok HŐS! - Z. xxVisszaírtam neki.:

Te is Zayn. És maradjunk inkább a Honey-nél. Oh, én hősöm =]. - H. :) x  Utána még jött pár SMS amire válaszoltam, majd később el is aludtam.    

2.fejezet

Meghoztam a második részt.

Remélem tetszeni fog.

Jó olvasást. :)

By: Honey :)

*Liam szemszöge*

-Hol van az a kis ribanc?-Kérdezte Martin.

-Haver állj le! Mi bajod van vele?-Kérdezte Zayn.

-Liam! Hol van Honey?-Kiabált.

-Jó helyen!-Mondtam durván.

Alapjában nincs semmi bajom Martinnal. Vagyis...néha kicsit fura. Főleg ha be van nyomva. Mit akar attól a lánytól? 

-Akkor majd én megkeresem.-Mondta önelégült mosollyal. 

-Én meg nem fogom engedni.-Álltam elé. 

-Li. Ne csináld már. Ez...ez...

-Menj el Martin!-Mondtam.

-Jó, de ezzel még nem lesz vége. Úgy is meg fogom találni.-Mosolygott, majd elsétált.

-Hol a csaj?-Kérdezte Zayn.

-Az öltözőben.-Válaszoltam.

-Engedd el.-Mondta Zayn és már menni is készült, de megfogtam a karját.

-Martin egy veszélyes srác! És ő rá vadászik. Meg is ölheti. Segítenünk kell neki!-Mondtam kétségbeesett arccal. Zayn-nek csak egy mély sóhajtás volt a válasza.

-Engedd ki és vidd haza. DE! Tiéd a felelősség. Ő egy ember és nem egy állat Li. Vigyázz rá.-Mondta, majd elment. 

Én gyorsan az öltöző felé siettem ahol Honey van. Előkotortam a zsebemből a kulcsokat, majd a zárba helyeztem. Gyorsan elfordítottam, majd kinyitottam az ajtót. Honey az egyik fotelben ült és a telefonját nyomkodta. Lassan rám emelte a tekintetét és felállt. 

*Honey szemszöge*

-Jól vagy?-Kérdezte aggodalmasan. 

-Persze. El-elment?-Dadogtam.

-Igen. Őm...Szerintem jobb lenne, ha most egy ideig nálam laknál.-Monda zavartan. 

-Tessék? Hisz alig ismerlek. Nem is. Egyáltalán nem ismerlek. Mi a francért akarnék hozzád költözni?-Keltem ki magamból.

-Ha nem akarsz meghalni, akkor jobb, ha hozzám költözöl. Szóval elviszlek elsőnek hozzád, azután megyünk hozzám. Oké?-Kérdezte. Egy aprót bólintottam. 

Úgy volt, ahogy Liam mondta. Hazavitt, ott összeszedtem a ruháimat és egyéb kellékeimet, majd elvitt magához. Lepakoltam, ő körbevezetett a házban. 

-Igazán szép ház.-Mosolyogtam.

-Köszönöm.-Viszonozta a gesztust.

Ezután még beszélgettünk. Egy kicsit jobban megismertük egymást. 

-És te honnan ismered Martint?-Tette fel azt a kérdést amire nem is akartam válaszolni, de jó lett volna beszélni erről valakinek. Így hát belekezdtem.

-16 éves voltam amikor a szüleim meghaltak autóbalesetben. Azután teljesen megváltoztam. Elveztettem a barátaimat, kirúgtak a suliból és depressziós lettem. Úgy egy éve ismertem meg Coco-t. Ő ilyen drogdíler féleség volt. Volt pár olyan ügy amiben én is részt vettem. Azután jöttek Marinék. Elég csúnyán összevesztünk velük. Persze én időközben összejöttem Coco-val. Nagy volt a szerelem. Amíg...Martin le nem lőtte.-Sírtam.

Liam közelebb húzott magához és megölelt. Ez az ölelés nagyon sokat jelentett nekem.

-Minden rendben lesz.-Suttogta fülembe.

*Liam szemszöge*

Szegény lányt nagyon megviseli, hogy elveztette a szerelmét. Csak ott ültünk a kanapán és öleltük egymást. Letöröltem a könnycseppjeit, majd megpusziltam az arcát.

-Menj aludni.-Mondtam mosolyogva. 

-Jó éjszakát.-Mosolygott édesen.

-Neked is.-Viszonoztam a kedvességét. 

1.fejezet

Sziasztok.
Úgy gondoltam kezdek egy blogot.
Itt az alapsztori.

Még nem tökéletes, de majd idővel változni fog.
Remélem tetszik. =) 

By: Honey. :)

A nevem Honey. 18 éves vagyok.  Londonban lakom.Eléggé bajos csaj vagyok. Ez nem volt mindig így. A szüleim halála óta megváltoztam. Elveztettem az összes barátomat. A suliból is kirúgtak. Innen már nem számított semmi. 1 éve ismertem meg Coco-t. Ő drogdílerketett. Volt néhány 'meló' amibe engem is bevont. Őt elkapták. De nem a rendőrök. Martin és a haverja. Ők a helyi kemény csávók. Igazi rossz fiúk. Amikor Coco-t lelőtték elköltöztem a belvárosba. Abban a hittben éltem, hogy itt biztonságba leszek. Ez nem így történt. Martin utánam jött. Most előle bujkálok. Tegnap összefutottam Martinnal. Megrémiszt. Most, hogy meglátott már csak annyi kell, hogy kiderítse merre lakok és nekem reszeltek. El kell tűnnöm onnan mihamarabb!

-Mást adhatok kedveském?-Mosolygott az idős néni.

-Nem, köszönöm.-Viszonoztam kedves gesztusát.

Gyűlölök egyedül vásárolni. Gyorsan belepakoltam a vett dolgokat egy szatyorba.

-Nem kell segítség?-Szólt egy ismerős hang.

-Boldogulok egyedül is...-Válaszoltan.

-Ugyan Honey. Csak segíteni szeretnék.-Fogta meg a bal csuklóm szinte azonnal kirántottam.

-Azzal segítenél, ha eltűnnél!

-Hát így kell bánni egy régi haverral?

-Nem vagy a haverom. Egyébként mit is keresel erre?

-Tudod te ezt jól.

-Nem! Nem tudom.

-TÉGED!

-Hol van a csicskásod?

-Ne tudom. Gondolom melózik.

-Jó munkája lehet.

-Az.-Mosolygott.

-Ha megbocsájtasz akkor én most megyek!-Mondtam majd gyengéden arrébb löktem.

-Ugye tudod, hogy ezzel még nincs vége? Meg foglak találni, és akkor...

-Nem érdekel!-Szakítottam félbe.

-Majd akkor fog!-Mosolygott.

El sem hiszem. Martin elmebeteg. De mi lesz, ha tényleg megtalál? Mit fog velem csinálni? Mire jó ez? Félek. Félek, hogy ezt mind komolyan gondolja. Mit tud velem csinálni? Megver és kidob az utcára? Megöl? Valami más?

Mire észbe kaptam már otthon voltam. Letettem a szatyrot az asztalra, átöltöztem majd elővettem a laptopomat. Felmentem Twitterre ami kongott az ürességtől.

*Este*

Lementem egy kicsit sétálni. Már az ajtómat zártam amikor...

-Mondtam, hogy megtalállak.-Kiabálta Martin. Be volt nyomva. Ilyenkor kiszámíthatatlan. Elindult felém, én automatikusan hátrálni kezdtem, mikor a falba ütköztem. Nem tudtam mást tenni. Futottam. Amilyen gyorsan csak tudtam. Pici kis lábaim csak vittek előre. Emellett Martin hosszú lábai gyorsan beelőztek. Nem vagyok sportos, de jobban belehúztam. Megpillantottam pár tini srácot mögöttük pedig egy nyitott ajtót.

Gyorsan besiettem az ajtón. Az egyik fiú utánam futott.

-Hé...állj! Állj meg!-Kiabálta.

-Mi van?-Förmedtem rá.

-Ide nem jöhetsz be!

-Szerinted érdekel?

-De...

-Inkább rejts el.

Megfogta a csuklómat és egy szoba felé vitt.

-Itt elbújhatsz.

-Köszönöm.

-Mi a neved?

-Honey.

-Az enyém Liam.

-Örültem-Mondtam mosolyogva.