2013. március 18., hétfő

3.fejezet


Helló. 
Meghoztam a következő részt. 
Remélem tetszeni fog. 
Jó olvasást. :)

By: Honey :)


*2 héttel később*
Liam-el nagyon jól elvagyok. Szinte már a legjobb barátomnak tekintem. Akár egy védelmező báty. Bemutatott a banda többi tagjának is. Mind nagyon kedvesek. Liam, Harry, Niall, Louis valami fantasztikus  srácok. Olyan viccesek és bolondok. De Zayn...ő más. Távolságtartó velem. Kétszer, ha beszéltünk az is csak egy 'hello'-ból állt. Olyan, mintha valamiért nagyon nem csípne. Pedig nem ártottam neki semmit.
Most éppen a ágyamon ülök és netezek.

-Hello csajszi. Mi újság errefelé?-Nyitott be Harry mosolyogva, eltorzított hanggal. Én csak nevettem rajta.
-Mit csinálsz?-Sétált közelebb ugyan olyan hülye hanggal mint az előbb.

-Netezek.-Mondtam ugyan úgy ahogy ő. Ezen elnevette magát, majd leült mellém az ágyra.

-Mi a baj? Olyan fura vagy mostanában.-Mondta normálisan.

-Mi baja van velem Zaynnek?-Kérdeztem rá. Ez a kérdés már nagyon szúrta az oldalamat.

Harry csak sóhajtott egyet, ami nála ez azt jelenti, hogy most valamit el fog mesélni. Kíváncsian vártam mikor kezd már bele, de semmi.

-Szóval?-Kérdeztem kíváncsian.

-Na jó.-Adta meg magát.-Tudod Zaynnek, most egyáltalán nem könnyű. Elvesztette a nagyiját és a barátnője is szakított vele. Érzelmileg labilis állapotban van.  Nem veled van a baja, csak egyedül érzi magát és ezt rajtad veri le. Tudod, ha van egy dolog ami igazán nyomja a szívedet, de nem tudsz róla senkinek sem beszélni, az egy idő után nagyon rossz érzés. Zayn el tudná ezt nekünk is mondani, de nem akarja. Ő nagyon nehezen bízik meg másokban. Minket is nehéz volt elfogadnia, de muszáj volt neki. Szerintem ezt nem bánta meg, hisz mi vagyunk a 'testvérei', de rólad más véleménnyel van. Őt már az is zavarta, hogy Liam ilyen kedves volt és felajánlotta neked, hogy költözz ide. Zay nem az a totálisan átlagos srác. Ő nagyon érzékeny típus. Irtó nehezen bízik meg másokban, de ha egyszer megbízik benned akkor érezd magad királynőnek. De ha valami hülyeséget csinálsz neki akkor ezt a bizalmát egy másodperc alatt el tudod veszíteni.

Én csak csöndben ültem és hallgattam Harry meséjét. Nehéz gyerekkora lehetett Zaynnek.

-Érted már?-Kérdezte. Bólintottam. Sóhajtott, majd kiment. Egyedül hagyva a nagy sötétkék színű szobában.

*Este*

Úgy döntöttem, hogy sétálni megyek. Egyedül bóklásztam a sötét utcákon. Egyszer csak megpillantottam Martint. Engem nézett. Ő is egyedül volt akár csak én. Remek Honey ügyes vagy neked is a legkihaltabb utcákon kell mászkálnod, ahol a kutya nem lakik. Martin felém igyekezett én meg az ellenkező irányba. Hangos lépteket hallottam a hátam mögül. Futni kezdtem egy még sötétebb utca felé, de nem volt kijárata, csak egy magas fel a végénél.

-Zsákutca kicsim.-Mondta, majd megsimította az arcom.

-Valami utolsó kívánság, miután végeztem veled?-Kérdezte.

Éreztem amint egy hegyes dolgot tart a nyakamhoz. Szorosan becsuktam a szemem. Egy könnycsepp folyt végig az arcomon, majd még egy, és még egy.

Azután csak egy hangos nyögést hallottam. Mikor kinyitottam a szememet Martin a földön feküdt vérző orral. Előttem Zayn állt kétségbeesett arccal.

-Jól vagy?-Kérdezte.
-Meg-megmentettél. Kö-köszönöm.-Dadogtam.

Halványan elmosolyodott, majd az ölébe kapott és hazasétált velem.

-Tegyél le! Nehéz vagyok...-Mondtam.

-Nem is.-Nevetett.

Még nem láttam Zaynt nevetni, de be kell valljam nagyon szexi nevetése van.

-Nagyon köszönöm.-Suttogtam, majd hozzá dörgölőztem.

-Nincs mit.-mosolygott közben engem nézett. Szemei gyönyörűen csillogtak. Az a csillogás olyan gyönyörűvé tette a hősömet. Igen Zayn az én hősöm.

-Honey...-Kuncogott.

-Mi az?-Kérdeztem közben a homlokomat ráncoltam.

-Szép név...Honey vagyis méz. Igaz?-Mosolygott.

-Ezt a nevet a szüleim adták nekem. Egyébként Horonorata vagyok.-Mosolyogtam én is.

-Honorata?-Kérdezte vissza.

-Lengyel név...

-Nagyon cuki. Olyan...olyan Honey-os.

-Köszönöm. A Zayn is nagyon aranyos név.-Vigyorogtam, mire ő felkuncogott.

-Itt vagyunk.-Mosolygott.

-Köszönöm, hogy hazahoztál. Te vagy az én hősöm.-Mondtam, majd arcon pusziltam. Egy kicsit elpirultam, de szerencsére túl sötét volt, hogy észrevegye.

-Nem vagyok hős, csak....

-Hős vagy! Az én hősöm.-Vágtam bele a szavába. Ő csak édesen mosolygott.-Jó éjt Zayn.

-Jó éjt Honorata.-Mondta, majd megpuszilta a homlokom.

Én felmentem a szobámba ő meg elindult haza. Gyorsan lefürödtem, majd befeküdtem az ágyamba. Már majdnem elaludtam amikor a párnám alatt rezegni kezdett a telefonom. Megnyomtam az apró kis lakatot ami felnyitotta a képernyőt.

Feladó: Zayn

Aludj jól Honorata! És nem vagyok HŐS! - Z. xx
Visszaírtam neki.:

Te is Zayn. És maradjunk inkább a Honey-nél. Oh, én hősöm =]. - H. :) x  Utána még jött pár SMS amire válaszoltam, majd később el is aludtam.    

4 megjegyzés:

  1. De jó! Végre Zayn is kezd benne bízni. :D Ez így nagyon jó. legalább is nekem nagyon tetszik. Jól fogalmazol és az írásod is nagyon király. :D Már várom a folytatást!

    VálaszTörlés
  2. honorata:DDD nem tetszik ez a név:( a honey jobb.!:DD

    VálaszTörlés