7.fejezet

Sziasztok itt a 7.fejezet.
Mielőtt írni kezdtem volna sírtam, szóval kicsit uncsi lett.
De a következő jobb lesz, mert már a fejemben elrendeztem mindent, hogy mit hol és mikor.
Kérdeztétek, hogy lesz-e benne +18.
Írjak bele?
Ha akarjátok írok, de ebbe azért nem írtam, mert alig 2 napja járnak és máris szexeljenek?
Az kicsit durva lenne...
Amúgy Jó olvasást hozzá.
Kaphatok hozzá 1-2 komit? *o*
Jól esne..xd

UI.: Imádom az olvasóimat! <3

By: Honey :)

*Reggel*

-Bébi. Ébredj.-Éreztem meg egy puha ajkat a nyakam környékén.
-Kelj fel kicsim.-Mondta lágy hangon, majd folytatta kényeztetésemet.
Egy mély sóhajt hallottam.

-Honorata Skarbek! Ha most azonnal nem kelsz fel itt hagylak!

-Hu. Ez aztán a fenyegetés.-Mondtam suttogva.

-Ébredj már.-Nevetett.

-Csináld még!-Kérleltem.

-Mit? Ó ja ezt?-Mondta, majd újra rátalált a nyakamra.-Elkésünk bébi.

-Megyek.-Sóhajtottam, majd lassan felkeltem.

-Itt van a ruhád.-Nyújtott át pár ruhadarabot, majd kiment a szobából.


***

Kocsival mentünk Bradford-ba. Zaynnel addig beszélgettünk, énekeltünk, ettünk, szórakoztunk, hülyéskedtünk.

-Itt vagyunk.-Mosolygott halványan.

-Jól vagy?-Kérdeztem rémülten. Zayn teljesen elfehéredett.-Ugye nem fogsz elájulni?

-Jól...jól vagyok.-Mondta.

-Nem úgy nézel ki...Zayn mi a baj?-Kérdeztem, közben megsimítottam az arcát.

-Fé...félek.

Halkan felkuncogtam.

-Ez nem vicces...Inkább...á....hagyjuk.-Mondta lehajtott fejjel.

-Sajnálom...Nem akartam.-Mondtam.

Halványan elmosolyodott.

-De szerintem ez aranyos. Nagyon aranyos vagy Zayn. Mint...mintegy...

-Mintegy szexisten?-Vágott közbe.

-Igen. Olyan vagy mint egy szexisten.-Nevettem, bár még nem tapasztaltam. Kinézetre tényleg úgy néz ki, de még nem feküdünk le.

-Menjünk.-Mosolygott, majd kiszállt a kocsiból. Követtem a példáját. Félve elcsoszogtunk az ajtóig. Mind  a ketten be voltunk szarva. Zayn nem tudom miért és mag azért, mert mi van, ha a családjának nem tetszem...

-Nyugi, imádni fognak téged.-Mosolygott, Zayn, majd biztatás képpen kicsit megszorította a kezem. Mintha csal a fejembe látott volna.

Becsöngetett. Kis várakozás után egy mosolygós picike lány nyitott ajtót. Végigmért engem, de amikor meglátta Zaynt sikított és a nyakába ugrott. Nem sokkal később kijött az egész család.

-Jézusom Zayn.-Sikított az egyik lány. Mindenki ölelt mindenkit. Én csak félreálltam és úgy néztem mi történik.

-Anyu, apu, Doniya, Waliyha, Safaa. Ő itt a barátnőm, Honey.  Honey, ők itt a családom. Anya, apa, Doniya, Waliyha és Safa.-Mutatott be.


***

-Ne anya azt ne!-Kérte Zayn.

-Istenem. Ez olyan aranyos.-Nevettem.

-Add ide!-Vette ki a kezemből a képet Zayn.

Családi fotóalbumot nézegettünk.

-Rakjátok vissza!-Parancsolta barátom.

-Áááá. Hogy ez milyen édes.-Mutattam egy képre.

-Hű Zayn. Te nagyon hasonlítasz apukádra.-Mosolyogtam

-Oké elég legyen a képekből!-Vette el tőlem az összeset.

-Na és mióta vagytok együtt?-Kérdezte mosolyogva Zayn anyukája.

-Úgy két napja.-Mondta Zayn.

Mindenki nagy szemekkel nézett ránk.

***

-Mi volt az az előbbi?-Kérdeztem Zaynt közben leültem az ágyára. A szobája majdnem ugyan úgy nézett ki, mint a Londoni. Sötét színű volt.

-Umm..Mire gondolsz?-Kérdezte.

-Tudod te....

-Csak...meglepődtek. Tudod, még egy lány sem járt még a szobámban...És a házban sem...Vagyis csak azóta amióta híres vagyok...Szóval érted...

-Aranyos családod van.-Mosolyogtam.

-Köszi.-Nevetett.

-Aludjunk.-Puszilt bele a hajamba.

-Ajj...Nem akarok!-Nyöszörögtem.

-Horror film?-Kérdezte.

-Még mindig nem!-Mondtam.

-Fééééélsz?-Kérdezte.

-Nem!

-Szóval de. Ismerd be! Gyerünk.-Kezdett el csikizni, mire felsikítottam.

Kopogást hallottunk.

-Fiam nem tudom mit csináltok ment, de védekezzetek! Nem akarok még papa lenni!-Hallottam meg Zayn apukájának a hangját. Hangosan nevetni kezdtem, amitől leestem az ágyról.

-Csak játszunk.-Kiabálta Zayn.

-Szerintem aludjunk.-Suttogta.

Felkúsztam hozzá és megcsókoltam.

-Jó éjszakát kicsim. Délután indulunk haza.-Halványan elmosolyodott.

-Jó éjt Zayn.-Mondta és megcsókolt.


*Másnap reggel*

Mikor felébredtem senki sem ölelt át. Olyan egyedül éreztem magam. Zayn sehol. Hova a francba tűnhetett? Gyorsan felöltöztem. Bejártam az egész lakást.

-Ó Szia Honey. Hogy aludtál?-Kérdezte Zayn anyukája.

-Jó reggelt. Köszönöm jól. Zayn hol van?-Mosolyogtam.

-Ki ment a kertbe.-Mosolygott ő is.

-Köszönöm.-Mondtam, majd elindultam kifelé.

Melegség járt át belülről amikor megpillantottam a barátomat.  De az a mosoly hamar eltűnt amikor megláttam, hogy mit csinál. Erről nem tudtam. Soha nem is mondta.

Lassan odasétáltam hozzá.

-Mióta?-Kérdeztem halkan.

-Úgy 15 éves koromba szoktam rá. Sajnálom...Téged ez zavar?-Kérdezte.

Különösebben semmi bajom nincs vele, hogy Zayn cigizik. Csak nem tudtam róla és ez meglepetésként ért.

-Nem zavar...Régen én is csináltam.-Vallottam be.-De már leszoktam.

Halványan elmosolyodott.

-Nekem még nem sikerült...