16.fejezet

Sziasztok.
Meghoztam az új részt.
Remélem tetszeni fog.
Nem ártana pár komi. :)
Jó olvasást.

By: Honey :) 

***
-Zayn éhes vagyok.-Mondtam, közben a kanapén nyűglődtem.
-Rendeljünk pizzát?-Kérdezte.
-Jó lenne...
-Jól van. Akkor rendelek rendben?-Mosolygott.
-Életmentő vagy. Imádlak.-Kuncogtam.

***

Megettük a pizzát azután mind a ketten lefürödtünk. Persze nem egyszerre. Zayn még fürdött ezért elő vettem a laptopomat. Felmentem twitterre és olvasgatni kezdtem a nekem írt üzeneteket. Voltak akik azt írták, hogy aranyosak vagyunk együtt, de persze a fenyegető üzenetek sem maradtak el. Nem vettem őket komolyan, mert Zayn mondta, hogy ez lesz.

-Mit csinálsz édesem?-Jött be a szobába Zayn. Kicsit megugrottam amikor megszólalt.
-Nem akartalak megijeszteni.-Mondta, közben leült az ágy szélére. Csak egy törölköző volt rajta, ami gondosan meg volt kötve a hasa alatt ezzel eltakarva férfiasságát.
-Semmi baj.-Mosolyogtam.-Csak felmentem egy kicsit Twitterre.
-Úúú...És mit írtak?
-Hát igazság szerint rosszabbra számítottam..Mondhatni egész kedvesek.-Mosolyogtam.
-Akkor minden rendben.-Mondta, majd egy puszit nyomott a homlokomra.
-Szeretlek édesem.-Mondtam, közben végigsimítottam bicepszén.
-Játszani akarsz?-Kérdezte szemöldök húzogatva.
-Lehet.-Kacsintottam.

Zayn közelebb hajolt hozzám és egy édes csókot nyomott ajkaimra.
-Akarlak.-Suttogta.
Rutinszerűen rántotta le rólam a pizsamámat,majd rám mászott.
Telefoncsörgés zavarta meg az idilli pillanatunkat.

-Mi van?-Szólt bele idegesen Zayn. -Hogy mi? Nem! Az nem lehet. Te jó isten....hol? Oké. 5 perc és ott vagyunk. Csá.-Rakta le, majd idegesen felém fordult.
-Mi történt?-Kérdeztem rémülten.
-Perrie.
-Mi van vele?
-Kórházban van.-Mondta, közben öltözni kezdett.
-Mi történt vele?-Kérdeztem.
-Mindent elmondok, csak gyere már.-Mondta idegesen.

Amilyen gyorsan csak tudtam felöltöztem és indultunk a kórházba. Perrie öngyilkos akart lenni...

-Ne vegyem át?-Kérdeztem Zayn-t. Erősen szorította a kormányt. A keze egy kicsit remegett. Aggódtam érte.
-Nem kell.-Mondta harsányan.
-Zayn állj meg és átveszem.
-Mondom, hogy nem kell.-Ordított. Kicsit megijedtem.
-Sajnálom csak...
-Hagyjuk.-Mondtam, majd elfordítottam a fejem. A sötét, kihalt utcákat kezdtem vizsgálni.
Tulajdonképpen Zayn-t miért is érdekli annyira Perrie?

-Itt vagyunk.-Mondta Zayn és már ki is szált a kocsiból. Követtem őt.

A recepción azt mondták, hogy Perrie a 6. emeleten van a 301-es szobában.
Zayn a lépcsőt választotta, míg én inkább megvártam a liftet. Nyugodtan haladtam felfele, közben valami hülye zenécskét dúdolásztam.
-Ó megérkeztem.-Jelentettem ki magamnak. Apró léptekkel kerestem meg Perrie szobáját.

-Szia. Hogy vagy?-Kérdeztem állmosollyal az arcomon-
-Ez meg mit keres itt?-Nézett rám nagy szemekkel.
-Hol van Zayn?-Kérdeztem.
-Elment, mert megszomjaztam.
-Ó már csicskáztatod is?
-Te miért is vagy itt?
-Csak nem hitted azt, hogy dobni fog engem csak azért, mert majdnem meghaltál. Amúgy hogy csináltad? Felvágtad az ered? Begyógyszerezted magad?
-Nem akartam öngyilkos lenni. Véletlen volt. Kiestem az ablakból.
-Tudlak sajnálni...

-Itt a vized.-Nyitott be Zayn. Gyengéden arrébb lökött, hogy oda férjen a szőkeséghez. Egy homlokpuszi kíséretében odaadta neki a vizet. Ismerős ez a homlokpuszi. Zayn nekem is ugyan ilyet szokott adni.

-Hát Perrie nagyon örültünk, de megyünk haza.-Mondtam, és már indulni is akartam.
-Mi? De még csak most jöttünk.-Mondta Zayn.
-Igen és már megyünk is.
-Várj már.-Ragadta meg a kezem és szorosan a falnak szorított.-Maradjunk még...
-Maradj, ha akarsz, de én haza megyek!
-Honey kérlek...
-Szia Zayn.-Mondtam és otthagytam.

Fogtam egy taxit és hazamentem. Visszaöltöztem a pizsimbe és befeküdtem az ágyba.
Haragudtam Zaynre. Lejátszódott előttem az összes boldog perc amit vele töltöttem. Az első találkozás. Az első csók. Az első szex. Sírva aludtam el... Rossz volt Zayn nélkül. Nagyon rossz!